 Belépés - Regisztráció - 2010. szeptember 09., csütörtök |
  |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A „koraérett budapesti sihedernek, akit végül Robert Capa néven ismert meg a világ, eszébe sem jutott fotós babérokra törekedni. Írónak készült, riportokat és regényeket akart írni” – jegyzi meg Richard Whelan kultúrtörténész, Capa első életrajzának szerzője. A filmmel is folyamatosan kacérkodó Capa fotóriporterré és háborús tudósítóvá válását alapvetően határozta meg a történelem alakulása, valamint a fotográfia felgyorsult technikai fejlődése, a mozgófilm hatására az 1920-as évekre átalakuló képes nyomtatott sajtó, a fotográfusok finomodó eszköztára és stratégiái.
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ – Debrecen
A II. világháborút követő években – a „Valahol Európában” esztendők idején – a sok árván maradt, családjától elszakadt gyermek megfelelő ellátásának igénye hozta létre az 1948-ban Párizsban megalakult nemzetközi szervezetet: a FICE*-t. Tevékenységének jelentőségét elismerendő, még az UNESCO-tól is kapott támogatást. A szervezet azokat az intézményeket fogta össze, amelyek a gyerekek bentlakásos nevelésére vállalkoztak, és azt tűzte célul maga elé, hogy minden lehetséges eszközzel segítse az otthonok lakóinak eredményes társadalmi beilleszkedését. Kezdettől fogva arra törekedtek, hogy minél több országot bekapcsoljanak a munkájukba; ennek kereteit teremtették meg a nemzeti szekciók, amik – a politikai rendszerek különbözősége ellenére is – példaértékűen dolgoztak együtt a családon kívüli gyermekellátás feladatainak minél sikeresebb ellátásáért.
Miközben a gyermekek és az ifjúság körében érzékelhetően fokozódnak a magatartásbeli és erkölcsi problémák, csak kevés iskolában tanítanak etikát, emberismereti tantárgyat, amely mintha a pedagógusképzésben sem találná meg az igazi helyét. Nincs hatósági szakfelügyelet, így aztán ki az, aki szorgalmazná, vagy éppen büntetné elmulasztását? A szülők nem is tudják, hogy létezik egy ilyen tárgy, s talán még a diákok sem értik, mi is a bizonyítványukban szereplő ember- és erkölcsismeret. A Pannon Egyetem Veszprémben működő Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán kifejlesztették az embertudományokba, az embertanba beágyazott etikát, amely a tapasztalatok szerint különösen hatékonyan működik a tanárképzésben. Az ember-, erkölcs- és társadalomismeret művelésének mai helyzetéről, az előzményekről és a tervekről dr. Géczi Jánossal, az antropológia és etika tanszék vezetőjével és Kamarás István egyetemi docenssel, a tantárgy egyik kitalálójával beszélgetünk.
Ahol sok ember él és dolgozik együtt, ott konfliktusok mindig vannak, lehetnek – s ez természetes. Az viszont korántsem az, ha a felek indulatai, a problémák nem megfelelő kezelése vagy más okok miatt a konfliktusok elfajulnak, miközben a megoldásuk áll minden érintett érdekében. Ehhez azonban az érdekelt feleknek – sok egyéb mellett – ismerniük kellene olyan alapvető vitarendező, konfliktuskezelő módszereket, magatartásformákat, amelyeket már az óvodában, iskolában megtanulnak és felnőttként alkalmazni tudnak. A tanév végén két olyan szakmai fórumot is szervezett az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), amely ehhez nyújtott segítséget a téma iránt érdeklődő pedagógusoknak és más szakembereknek. Az egyik egy kerekasztal-beszélgetés volt a szakképző iskolák számára most készülő alternatív konfliktuskezelő programról, illetve alternatív vitarendezési technikákról, a másik rendezvény pedig az „Aktív és felelős állampolgárság – demokrácia – szabadság” címmel megrendezett tanácskozás. A közös gyökereket az a tudás, azok a módszerek, kívánatos emberi, állampolgári magatartásformák jelentik, amelyek átadásában a család mellett az iskolának kiemelt szerepe van, s amelynek széles körű terjesztését az OFI által koordinált „Erőszakmentes, egészségtudatos iskola” mozgalom vállalta. Mindkét rendezvénynek az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum adott otthont.
A jövőben az Educatio Nonprofit Kft. közoktatási fejlesztéseinek minden egyes területébe beépülnek a sajátos nevelési igényű gyerekek szempontjai.Vajon, mit jelent mindez a mindennapokban, például hogyan találhat a szülő megfelelő iskolát fogyatékos gyermekének? Erről beszélgettünk a pedagógusnap alkalmából Teleki Blanka-díjjal kitüntetett Kapcsáné Németi Júliával, az Educatio Nonprofit Kft. Közoktatási Igazgatóság Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Irodájának vezetőjével.
Májusban hatvanadik alkalommal rendezték meg az Intel által támogatott fiatal tudósok világversenyét (Intel International Science and Engineering Fair – Intel ISEF) az USA-beli Renoban (Nevada állam). A világ legnagyobb, egyetemi tanulmányok előtti tudományos teljesítményeket elismerő diákolimpiáján idén 56 ország 1563 versenyzője mintegy 1200 projektet mutatott be.
Magyarországon ma már elenyésző számú ének-zene tagozatos általános iskola létezik. Ezekben az iskolákban is egyre kevesebb az énekórák száma – messze a kodályi elvárásoktól –, ahol a gyerekek a saját hangjukat használva, közös énekléssel jutnak be a zene végtelenül gazdag, élményekkel teli birodalmába. A legújabb kutatások szerint a zeneileg képzett tanulók egyéb tantárgyakban is nagyon jó eredményeket érnek el. Mindennek legékesebb bizonyítéka a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola, amely a legutóbbi országos kompetencia-felmérésben az összesített eredményekben második helyen végzett. Az iskola égisze alatt működő Cantemus-kóruscsalád legjobb együttesei viszont évtizedek óta verhetetlennek bizonyulnak: területükről eddig minden érdemes hazai és nemzetközi díjat begyűjtöttek.
A vakáció csodálatos hazai tájak felfedezésére kiválóan alkalmas, amelyek közül ezúttal Magyarország délkeleti részét, Csongrád megyét ajánljuk olvasóink figyelmébe, amelynek növényritkaságai, különleges madár- és vízi világa nyáron mutatja meg legszebb értékeit. Annak, aki ide nagyobb túrát tervez, érdemes kiindulópontként Szegedet választania. A „napfény városa” után feltárul „Napfényország” csodabirodalma. A jellegzetes dél-alföldi táj természeti és kulturális értékeivel elbűvöl gyermeket, felnőttet egyaránt.
Eltűnt a Tolnainé-féle ábécéskönyv. Ki „tüntette el”? Nem tudom. Azt viszont tudom, hogy Tolnai Gyuláné programja jó volt. Azt is tudom, hogy szerzője belehal a bánatba. De nem is csak ezért emelem fel szavam. Hanem azért, mert amikor szaporodik a nem olvasó, az olvasni nem tudó, diszlexiás és mindenféle „disz” előtaggal felékesített gyerekek száma, nem volt – enyhén szólva – bölcs dolog eltüntetni a Tolnainé-programot. Azt a programot, amelynek segítségével a gyerekek megtanultak olvasni, és megtanultak nagyon szépen és helyesen írni.
Verőfényes napsütésben indultunk el megnézni az „Európa Diplomával“ kitüntetett „Ipolytarnóci ősvilágot“. Salgótarjánig vitt bennünket a busz. Vezetőnk és házigazdánk, Szarvas Imre már várt ránk. Egy rövid séta a város hegyekkel körülvett és „szocreál“ épületekkel zsúfolt főutcáján, és már indultunk is tovább, a célállomásunkra. A falu alacsony házai szabadon hagyták az eget, jól elszabadulhatott a pillantás. Ami megakasztotta, egy-egy hivalkodó, „jaj-lila“ ház, és jónéhány tönkrement, lelakott kúria, amelyek még így is felvillantották hajdani szépségük foszlányait. Néhány perc és megérkezünk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő 510 hektáros terület bejáratához, a tarnóci ősmaradványokat rejtő-mutató természetvédelmi területre.
A Rex Kutyaotthon Alapítvány már negyedik éve hirdeti meg nyári állat- és természetvédelmi táborát az újpesti Állatszigeten. A nyári tábor elsődleges célja, hogy közelebb hozza a fiatal generáció tagjait a felelős állattartás alapvető szabályaihoz, megtanítják őket gondoskodni saját házi kedvenceikről, és értékes ismereteket szerezhetnek olyan állatokról, amelyekkel nem találkozhatnak mindennapjaik során. Az alapítvány fontosnak tartja, hogy bővüljenek a gyerekek ismeretei, és érdekes játékok keretein belül mélyüljön el az állatok és az emberek harmonikus kapcsolata.a
Aki ma gyermekének a legtöbbet szeretné nyújtani, az elsősorban a mindennapokban hasznosítható tudást igyekszik adni neki, amelyben az idegennyelv-tudás biztosan megtalálható. Hiszen kitágult világunkban minél több nyelven beszél valaki, annál jobban boldogulhat, sőt ma már szinte senki sem kerülhet be jó iskolába, senki sem kaphat jó állást nyelvismeret nélkül. Az uniós tanulási és munkalehetőségek pedig elképzelhetetlenek nélküle.
Diagnosztika, gyógyszer rendelkezésre áll, ennek ellenére Magyarország a szív- és érrendszeri betegségben a legrosszabb helyet foglalja el az Európai Unióban. Ennek két fő oka van, az egyik, hogy későn derül ki a baj, mert későn megy a beteg orvoshoz, a másik az egészségügyi ismeretek hiánya. A magyar emberek többsége nem foglalkozik azzal, hogy miként előzhetné meg a betegségeket, sajnos nem ismeri kellően az egészség fogalmát – kezdi a beszélgetésünket a prevencióról dr. Nagy András Csaba kardiológus. A budapesti Uzsoki Utcai Kórház I-es Belgyógyászati-Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa egy olyan online informatikai rendszerben működő prevenciós programot talált ki, amelynek segítségével rögzíthetők, valamint folyamatosan frissíthetők és hitelesíthetők az e szolgáltatást igénybe vevők egészségügyi adatai, amelyek figyelemmel kísérésével időben fel lehet figyelni a lehetséges kockázati tényezőkre és kialakulhat az egyes emberek egészségtudata.© 1998-2007 WWW.MENTORMAGAZIN.HU – A megújult Mentor Magazin honlapja. IMPRESSZUM A honlap anyagai szabadon letölthetők. A különleges jogokat külön jelezzük. Adminisztrátor: admin@mentormagazin.hu. A szerkesztőség címe: info@mentormagazin.hu |